A küldetés néhány frappáns hozzávalóval tulajdonképpen teljesült, hiszen finom és laktató, pláne vizuálisan, ha jól teletömöd zöldségekkel! :)
Két újdonság lesz a receptben, szerintem ismerkedjünk meg velük az elején.
Az első a búzakorpa barátunk, aki rendkívül magas rosttartalmának köszönhetően mindenképp helyet kapott a receptben. Bár nagy mennyiségben nem tanácsos fogyasztani (pláne mert elég fűrészpor – hatású), de egy kanállal amolyan izgalmas szint, és plusz rostokat visz az életünkbe… vagyis ételünkbe – számottevő kalória nélkül.
Az első a búzakorpa barátunk, aki rendkívül magas rosttartalmának köszönhetően mindenképp helyet kapott a receptben. Bár nagy mennyiségben nem tanácsos fogyasztani (pláne mert elég fűrészpor – hatású), de egy kanállal amolyan izgalmas szint, és plusz rostokat visz az életünkbe… vagyis ételünkbe – számottevő kalória nélkül.
Az útifű maghéj nagyon jópofa dolog, egy kis kanál is a folyadék többszörösét szívja magába, ezáltal bármilyen folyadékot képes besűríteni. Ezt többféleképpen ki tudjuk használni a konyhában: például megúszhatjuk a zselatint, de tök könnyen sűríthetünk vele főzelékeket, levest, lekvárt, szószokat is! Sok egészségtelen összetevőt spórolhatunk ki vele praktikus könnyedséggel, és így nem csak gyorsabban és egyszerűbben elkészíthetjük az ételeinket, de sokkal kalóriaszegényebb (és rosttal gazdagabb) lesz, mint a hagyományos esetben!
Hozzávalók: egy szép méretes adaghoz!
- 2 tojásfehérje
- 10 g búzakorpa
- 2 tk. (kb. 6 g) útifű maghéj
- 0,5 dl zsírszegény tej vagy víz (vízzel is tökéletesen működik, tesztelve!)
- 1 kk só + ízlés szerint bors, zöld fűszerek
- pici olaj a serpenyőbe
A menet roppant egyszerű: verd fel egy picit a tojást, majd szórd hozzá a többi hozzávalót, plusz a vizet. Ne ijedj meg, új barátunk, az útifű maghéj hamar egybe cuppantja a csapatot, és szinte már-már habszilárdságú masszát kell a serpenyőbe kenned.
A sütési instrukciók: a szénhidrátmentes (vagyis szilárd-anyag-mentes) tésztáknak külön kis lelkük van, és nagy figyelmet igényelnek a részedről. Kissé kényes jószágok, szeretik, ha akkor teszed őket a serpenyőbe, ha az már forró, viszont nem szeretnek pörkölődni, így miután belekented, vedd takarékra a gázt. Ezután némi magányt igényelnek, és akkor szépen megsülve elválnak a forma aljától. De ha Te hajcsár módjára egy falapáttal gonoszul bökdösöd őket már fél perc után, akkor ne csodálkozz, ha darabokra szakadnak.
Szóval, vár, vár, váááár. Ha eljött az idő, akkor szépen át lehet fordítani a túloldalra, és itt is rásütni egy picit. (Itt már nem kell annyi várakozási időt.)
Aki szállítható verziót akar, az a végét tekerje még körbe alaposan alufóliával, nehogy lába keljen – és már lehet magunkkal vinni a világba.
Tápérték adatok: Egy wrap-ban 45 kcal, 6,2 g fehérje, 6 g szénhidrát (de ebből 5 g rost!) és 0,5 g zsír van!
Itt a legfőbb gondot az útifű maghéj fogja okozni. Aki nincs annyira elszigetelve a nagyobb városoktól, az szerintem a legtöbb bioboltba be tud ilyet szerválni, illetve az internetes webáruházak lehetőségei is határtalanok! Mivel nagyon pici mennyiség is elég – és nem romlandó – így megéri kipróbálni, sok-sok receptbe lehet nagyon frappánsan hasznosítani.
Ha mégsem lesz ilyen a birtokodban, akkor plusz körülbelül 20 g szója vagy zabliszttel megválthatod a világot, és így sem vittél be olyan sok plusz kalóriát.
