Kétféle ember van, ahogy mondani szokás… az egyik szereti a palacsintát, a másik… neeeem, olyan nincs! A palacsintát mindenki szereti… édesen, sósan, töltve, bundázva… hagyományosan… vagy éppen proteinnel és zabbal vegyészkedve, hogy előállítsák azt a kedvező tápértékű kreációt, amelyet nyugodt szívvel lehet… két pofára betolni! :)
Mi is így tettünk, és mivel palacsinta projectünk már volt pár, így most a belevalókon lesz a hangsúly… nagymamával töltött szép nyarat idéző… sárgabarack lekváron!
Bár a gyümölcs cukortartalmát nem tudjuk megúszni, mégis van pár tipp, hogyan csináljunk express lekvárt…
Sárgabarack lekvár
A minap ajándékba érkezett hozzám egy nagy zsáknyi barack, és hát ugye ajándék baracknak ne nézd az állagát… így rövid minőség-ellenőrzés után párommal gyorsan lekvár-kategóriára ítéltük. Íme a konyhai kalandunk menete!
Tegyél fel egy nagy lábasban vizet, fedd le, majd ha elkezd forrni, akkor dobd bele a barackokat pár percre, majd szedd ki – ezzel a manőverrel pikk-pakk lejön a héja! Szóval hámozunk, magozunk, hámozunk, magozunk… még nem az összessel nem végzünk.
Ha megvagy, akkor dobáld bele őket egy lábasba, és kezd el főzni nagyon kis lángon. Édesítsd ízlés szerint, sőt, pici citromlé mehet bele, nagyon finom, pikáns ízt ad neki! Ha eszedbe jut – jusson eszedbe! – kavargasd át időnként.
Még a barackok vígan fortyognak lehet kisütni a palikat!
A palacsintánkat elkészítjük a már ismert módon, vagy épp az alábbi összetevők szerint:
- 2 tojás
- 50 g vaníliás protein por (a vanília és a sárgabarack együtt nagyon ütős, és a paliknak is szép színt ad!)
- 150 g darált zabpehely
- 2 dl tej + 3 dl ásványvíz
- pici olaj a serpenyő kikenéséhez
Az elkészítésnél figyelj arra, hogy alacsony lángon süsd! Itt is várd meg, még a széle megsül, és fakanállal könnyen alányúlva át tudod fordítani. Ne feledd, a türelmetlenség félbetépett palacsintákat eredményez!
Közben ha minden igaz, a barckok már lelkesen pépesedtek, sűrűsödtek ahhoz, hogy már lekvárnak lehessen címkézni. Nálunk turmixolás nélkül sem volt darabos, de lehet hogy csak sokáig hagytuk rotyogni. Tanulság!A főzési idő és a fogsorod aktuális állapotától függően a darabostól a teljesen pépesig variálhatod a lekvár állagot!
Ha kész van a barack-pép, akkor jön a kis rafkó! Elvileg olyan sűrű, hogy nem igényel plusz kötőanyagot… de ha mégis szeretnéd dzsemmesíteni a dolgot, akkor próbáld ki az útifű maghéjat!
Az útifű maghéj egy rostfajta (bioboltokban próbálkozz, illetve neten is lehet rendelni), ami saját tömegének többszörösét is képes magába szívni, ezáltal bármilyen folyadékot képesek zselésíteni. Nem szükséges összeforralni a folyadékkal, hidegen is tökéletesen működik – ezt a zseniális tulajdonságát amúgy más a nyers konyha kultusz is kiaknázta.
Én egy kiló barackból készült lekvárhoz 1 csapott teáskanálnyit tettem. Íztelen, rostbevitelt növeli, szóval kis konyhámban nem először és utoljára fog szerepelni… sőt, a későbbiekben picit többet is írok róla!
Lekvár pipa. Palacsinta pipa. Párom éhes tekintete… szintén pipa. Nincs más hátra, mint kenni, csavarni, enni, kenni, csavarni, enniii…
